A legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országokban az osteoporosis egyre inkább az érdeklődés középpontjába került az elmúlt években. E fokozott figyelem mind a szakmában, mind a társadalomban észlelhető. A világszerte megfigyelhető érdeklődésnek több oka van. A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy a civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggya­koribb formája egészségi problémát okoz.

. A civilizált országokban az átlagos élettartam megnőtt, illetve egyre növekvőben van, így a lakosságnak mind nagyobb hányada él abban az életkori csoportban, melyben az osteoporosis leggyakoribb formája egészségi problémát okoz. Érthető tehát, hogy mind a szakmában, mind a társadalomban fokozott figyelem irányul az osteoporosisra.

A biohasonlók olyan biológiai gyógyszerek, amelyek az originális készítmé­nyek szabadalmi védettségének lejártát követően kerülnek forgalomba. Az Európai Gyógyszerügynökség szigorú szabályozása alapján a forgalomba kerülő biohasonlók a minőség, a hatásosság és a biztonságosság tekinte­tében a referenciakészítménytől klinikailag jelentősen nem térhetnek el. 

Az életvégi döntéseket egyre inkább befolyásolják a betegjogok, elsősor­ban az önrendelkezési jog. Az emberek szeretnének egyénileg dönteni a saját sorsukról az életük végén. 

A tanulmány a nem fertőző megbetegedések (NCD) egyik fontos területe, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) társadalmi terheiről ad át­tekintést nemzetközi példákon és egy konkrét hazai elemzésen keresztül. A helyzetkép arra figyelmeztet, hogy az egészségpolitikai döntéshozók nem érzékelik kellő súllyal a probléma nagyságát.

Hatalmas feszültség alakult ki a hazai intézményekben a molekulárisan célzott onkológiai gyógyszerek alkalmazásához kötött molekuláris diagnosztika finanszí­rozási problémái miatt. A hatékony gyógyszer alkalmazása bizonytalan szakmai alapokon, késve történik meg, vagy akár el is marad. 

A cikkben a ritka betegségek mint önálló klinikai és kutatási entitás kifej­lődését, fontosabb ismérveit tekinti át a szerző, majd röviden taglalja az érdeklődés középpontjában álló, meghatározó területeket. Hangsúlyozásra kerülnek a ritka betegségek magyar­országi ellátásában bekövetkezett fej­lemények, a fogalom megjelenése óta eltelt idő jelentős fejlesztései.

Szinte már közhely, hogy az egészségügyi technológiák folyamatos fejlődésével és az ahhoz társuló költségrobbanással az egészségügyi finanszírozás sehol a világon nem tud lépést tartani. A betegségek diagnosztikájának és ke­zelésének lépéseit a legkülönfélébb technikákkal finanszírozzák. Régóta meg­fogalmazott igény, hogy a finanszírozási részletszabályok kórképek mentén felfűzve, egységes, átlátható és összegző formában jelenjenek meg. Ezt a célt igyekszik szolgálni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a finanszíro­zási eljárásrendek készítésével. Eddig 19 finanszírozási protokoll lépett hatály­ba, és további 19 tervezet vár a szaktárcánál kihirdetésre.

Az eddigi tapasztalatok alapján a 2009-ben indult indikátorrendszer elérte a célját és képes a háziorvosi szolgálatok tevékenységének mérésére, a minőségi munka ösztönzésére. Az OEP munkatársai részletesen bemutatják az indikátor alapú értékelési rendszer kialakulását és jelenlegi működését.

A rendszeres, kellő mennyiségű és intenzitású fizikai aktivitás – az egészséges életvezetés többi tényezőjével együtt – jelentősen hátráltatja a „civilizációs” betegségek kialakulását. A degeneratív kardiovaszkuláris és metabolikus kórfolyamatok, a kardiorespiratorikus és motorikus fittség romlásának lassítása sok minőségi életévet eredményezhet. A nagyobb fittség csaknem minden betegség kialakulásának megelőzésével és progressziójának lassításával sokéves, egészségben megélhető élettöbbletet jelent. „A testmozgás gyógyszer!”